Őszi sanzon

Régen nagy Ősz-párti voltam, de aztán az utóbbi időben kicsit elbizonytalanodtam aTavasz javára. Mert olyan friss és színes, a hosszú szürkeség után már úgy kell, mint egy falat kenyér a lelkünknek. Végre újra meleg van, és nyílik az a sok gyönyörű virág! Főleg Szegeden próbált ily csalafintán elcsábítani a Tavasz. Majdnem sikerült is. De amit itt most látok arra nincs szó. Kész, az Ősz teljesen rabul ejtette a szerelmes szívemet. Mert a Tavaszt a vágyakozás teszi igazán naggyá. Hogy oly sokáig színtelen hidegben várjuk, mint messiást. Ott a sok terv újév után, "majd ha jó idő lesz...". De az Ősz egészen más. Önmagában tökéletes. A Nyáron mindenki kirezgi magát, őrültséget csinál, elutazik, szerelmes lesz, csalódik, tombol, pihen, táncol, játszik, énekel, kalandozik, barátokat szerez, és megy a YOLO meg a Carpe diem! A Nyár egy hatalmas zűrzavar, és utána az Ősz a megnyugvás. Az emberek még mosolyogva gondolnak a bolondos Nyárra, szívükben őrzik a sok meleg kis emléket, még nem temetik. A barátokkal töltött Nyár után kezd lassan mindenki a családos karácsonyra hangolódni. És a természet... Nem a Tavasz a színek igazi mestere. A nyíló virágok élénksége nem küzdhet az lombkoronák ötvösével. Az Ősz a teljesség. A színek ilyenkor méltóságosabbak. A levelek végre mélysárgák lesznek, ami felüdülés a Nyár szikkadt sárgájához képest. És az a sok gyönyörű vörös és bordó. Mind a levelek, mind a bogyók. És a köd, ami összemossa az egészet, és a deres fű ami teljessé teszi. Minden itt van, és minden pihen. Az Ősz a teljesség és a megnyugvás! Az Ősz önmagában tökéletes.

Kávézás, de lőbb a sütike

Ma a közös ebéd után az egyik tanárom mindenkit meghívott egy kávéra (engem is megkérdeztek, de továbbra is boldog vagyok a koffein mentes életemmel). A tálcán kihozott hat kávé szétosztásra került, majd mindenki kinyitottam a hozzá járó sütit. Megették, majd következett a kávé. Ez itt így megy. Senki sem szórakozhat a csini kis kekszecskékkel!

IN BRUGGE

Voltunk kirándulni Brugge-ben!
Reggel 10.15-kor találkoztunk a Brussel Central "pályaudvaron", ami nekem nem okozott problémát, mert mióta megérkeztem, mindig magamtól kelek 7 óra környékén, az ébresztőm előtt. Arról nem is beszélve, hogy előző este már összepakoltam a táskámat is. Nagyon vártam ezt az utat, izgatott voltam! Természetesen előző este megnéztem az In Bruges című filmet! :D Mindenkinek csak ajánlani tudom! Remek szórakozás a groteszk humorával. :-)

Az állomáson az egész társaságot 5 fős csapatokban osztották és odaadták a jegyeket. De most inkább beszéljenek a képek:

Csoki-csoki-csoki-eső

Brüsszelben van egy Nocturnes nevű kezdeményezés. Ezt úgy kell elképzelni, hogy minden csütörtökön néhány brüsszeli múzeum esténként kicsit tovább van nyitva, és a 25 éven aluliaknak például csak 1,50 € a belépő. És ez elég király! 😁

Tegnap - többek között - a Musée de la Ville de Bruxelles (Brüsszel városi múzeum), a Choco-story (kis kézműves csoki céh) és a Musée du Costume et de la Dentelle (Esküvői múzeum) volt kedvezményesen megtekinthető.

Természetesen nekem több se kellett, a Brussel Brost hívogató szava ellenére spanyol barátnőmmel nekivágtum aprócska belvárosi múzeum-körutunknak. (Ugyanis volt olyan szerencsénk, hogy minden múzeum, ami érdekelt minket, a belvárosban volt.😊)

Le Musée de la Ville de Bruxelles

Először a Manneken Pis kosztümjeire voltunk kíváncsiak, így a szobrok, evőkészletek és a térképek felületes megtekintése után felszaladtunk az emeletre. Az a ruha amit a túránk alatt viselt, ki volt készítve, így megpróbálhattuk felöltöztetni (mivel a kis test igen merev, ezért nagyon speciálisan kialakított ruhákat kell csinálni, hogy úgy nézzen ki mintha rendesen felvette volna.) A felsőjét még fel tudtuk adni, az viszonylag könnyű volt, de a nadrággal nem boldogultunk. Volt mindenféle jelmez: orvos, focista, űrhajós, stb, de természetesen tekintetem a magyart kereste.

Huszár :)

űrhajós leszel és katona

Pindúr Elvis

Choco-story 

Aprócska kis üzlet, megvettük a jegyünket és egy kis szobában voltunk. Megtudtuk, hogy hamarosan bemutató lesz, azt megvárjuk. Addig lehetett kóstolni! ♡ Ki volt rakva tálkákba kóstoló tejcsokoládéból, fehér csokoládéból, és kétféle étcsokoládéból.

És mind isteni volt! Emellett, ha ez nem lett volna elég: volt egy kis csoki szökőkút is! ♡❤

Jó, nem szökőkút volt, de volt egy csomó keksz és elátartottuk, és ettünk belőle, és nagyon nagyon finom volt!😊 Aztán volt egy bemutató, ami nagyon érdekes volt! Láthattuk, hogyan készülnek a kis bonbonok, és még kóstolhattunk is. Szupi volt! 😊 Jelenleg leginkább az egyszerű, téglatest szerű bonbon a legelterjedtem, illetve ebben a kis csoki kuckóban játékmackó formájút is csinálnak. Azonban ki voltak állítva még a régi öntőformák is:

kisfiú és játékautó öntőformák

Ezek után következett a legjobb rész! Saját magunk és készíthettünk 1-1 kis desszertet.

Ez volt a nap csúcspontja!
Ez után még egy esküvői múzeumot néztem ki, ami szép volt, de nem egészen olyan, mint reméltem.

darázsderék!

masni

uszály

valami extrém :D

Az utolsó múzeum nem fogott meg minket annyira, úgyhogy elég korán végeztünk. Épp aznap volt a Brussel Brost, ami egy kis egynapos fesztivál Brüsszel összes egyetemistájának. Eléggé hívogató volt, így beadtuk a derekunkat. Mire odaértünk (vagy legalábbis a közelbe) eleredt az eső. Mi ketten a kis rozoga esernyő alatt imádkoztunk, hogy fedett legyen a rendezvény... de nem volt! Ennek ellenére nagy volt a tömeg, az egyetemisták semmitől sem zavartatva magukat az esőben táncoltak a zenére. Mindenki részeg volt, ahogy az egy fesztiválhoz illik, és tényleg érdekes volt látni, hogy egy pillanatig sem hatja meg őket az eső. És igazuk van! Ha az eső miatt kihagynának egy bulit, hát nem igazán buliznának... :D #belgianweather

La Hulpe

Az első héten még nincs volt semmi dolgom, ezért úgy döntöttem, hogy felfedezem La Hulpe-öt.

Hogy is kerültem ide?

Az indulás előtt, már írtam róla, eléggé nem stresszeltem túl a készülődést... És nem igazán találtam szállást sem. Ez a SZIGET és a SZIN környékén kezdett igazi pánikba átváltozni, már amennyire hagyom magam egy fesztiválon idegeskedni.😈 Hát nem! 😆De a SZIN-en teljesen véletlenül kaptam egy e-mailcímet, amire írtam, és nagyon gyorsan kaptam választ is! Egy kedves hölggyel vettem fel a kapcsolatot, kiderült, hogy van velem egyidős fia (később megtudjátok miért fogalmazok ilyen óvatosan), írta, hogy pont lesz az ő házukban üres szoba, amit ki tudok bérelni. Mindent elintéztünk emailben, úgy volt hogy kijön értem a reptérre, de tudjátok, hogy végül nem jött össze, de Brüsszelben egy másik helyen találkoztunk, és ő hozott el a házba. Kiderült, hogy tényleg az ő saját házában, ahol él, egy szobát kapok, nagyon kis aranyos kedves szoba, úgy néz ki, mintha az előző lakó csak épp beszaladt volna a városba, az asztalon minden szétpakolva.

No de a ház:

akarom mondani kastély!

Szóval vissza a túrához!
Ha az ember rákeres La Hulpe-re a Google-ön, egy kastélyt (na jó egy igazibbat) fog találni. Úgy döntöttem felfedezem! A google térképpel kicsit megküzdöttem, de valami utat sikerült offline találnom a telefonomra, illetve indulás előtt is igyekeztem alaposan tanulmányozni a térképet.

Az építészet Belgiumban eléggé hasonló Németország néhány területéhez. A magyarhoz képest eléggé más, de ki mondjuk több időt töltött el pl. a bajor térségben, annak bár nem ugyanaz, de ismerős lehet a hely. Nagy hagyománya van a sima téglával befedett épületeknek.

Az úton mindenféle különlegességet láttam, házakat, hipszter bokrokat:

farm szerű épület

Az úton mosolygósan haladtam, szép időnk is volt, és jól éreztem magam végre. Az egyik ház előtt egy férfi épp a postáját nézte talán, rám köszönt azzal a bizonyos Bonjuor-ral! Én vissza is köszöntem, ezen felbuzdulva társalgást szeretett volna kezdeményezni, de a a szép köszönés megtévesztette: én valójában egyáltalán nem tudok franciául.
Szépen lassan varázslatos kis házikók között mesebeli bokrokkal szegélyezett utam elért a Kastélyig, avagy ahogy itt hívják:

 És itt egy még varázslatosabb utazás vette kezdetét! Ettől a táblától már csak gyalog lehetett tovább menni, ugyanis a kastély egy hatalmas park túlsó végén magasodott.Volt itt például hatalmas fenyőfa, édes kis tavacska, és az egész ösvényen végigkísért az egyre közeledő kastély látványa.

Château de la Hulpe